A Regio Regia munkatársa is volt
Taizs Gergő könyvbemutatója

A költészet napjára időzítve jelent meg a Regio Regia egykori munkatársa, Taizs Gergő első kötete a Tatabánya Alkotó Művészeiért Alapítvány gondozásában Utasok címmel. A versek és a közönség a múzeumban találkoztak először: ott, ahol a szerző is nemrég még dolgozott. A Tatabányai Múzeum marketinggel és kommunikációval foglalkozó munkatársa volt, aki egyszer csak hátat fordított munkahelyének, hogy kreatív energiáit a saját önmegvalósítására fordítsa.

– Tudatosan száműztem magam a kulturális életből. Új kihívásokra vágytam - fogalmaz Gergő. Egyszerűbb munkát akart, s most heti néhány napot a kereskedelemben dolgozik, hogy mellette írhasson.

A most 35 éves fiatalember Győrben, az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontban érettségizett, s az első tanára, aki bedobta a mély vízbe, Ásványi Balázs volt. Az ő hatására kezdett el írni még gyermekként, de igazán 2016 óta foglalkozik komolyabban a lírával. Pályázatokat keresett és sikerrel debütált a Liget, az Ezredvég és a Napút irodalmi folyóiratokban zsengéivel.

Innen már nem volt megállás, jött az elhatározás, hogy legyen kötet is a versekből. Faludi Ádám József Attila és Márai-díjas költő véleménye is kellett ahhoz, hogy a Tatabánya Alkotó Művészeiért Alapítvány kiadja az Utasok című összeállítást, melyhez Bánfi József képzőművész készítette a borítót.

– Nekik kettejüknek, valamint Nagy Viktornak, Kakuk Tamásnak és Dallos Istvánnak, egykori kollégámnak köszönhetem, hogy összejött a könyv. És persze a múzeumnak. Velük azóta is jó kapcsolatot ápolok - mondja Gergő, akinek a tatabányai skanzen továbbra is szívügye.
Az Utasok - érzései szerint - egy lelki utazás, mely befelé szűkül: az első fejezet a világ dolgaira reflektál, eklektikusan, színesen. Utána szerelmi lírák jönnek, kétszereplősek. A befelé fordulás következik ezután, s a végén haikuk sorával ér véget az út. Sokféle vers került egy kötetbe: epigrammák, szabad versek, angol szonett, slam poetry, szapphói strófák. Mélységek és magasságok, sokszor fekete humorral átszőtt írások. A könyvbemutatóra közel százan jöttek el.
– Megtisztelő, hogy figyelnek rám. Biztos nem lesz olyan ember, akinek az összes vers tetszik, de várom a kritikákat, reakciókat. Mert máshogy nem lehet építkezni - véli az utazó, aki életének meghatározó megállójához érkezett első verseskötetével.

– Most éppen szülés utáni depresszióban szenvedek és keresem újra a helyem - közli nevetve. – A könyvvel még sok a munka, menedzselni is kell és író-olvasó találkozókat szervezni, most ezek a feladatok várnak rám. Helyén kell kezelni a dolgokat. Hogy megjelent az első verseskötet, az egyelőre semmit sem jelent. A költővé váláshoz persze fontos állomás, de még nem tartom magam költőnek.
Egy neves kiadó viszont a könyv megjelenése előtt néhány nappal megkereste az ifjú poétát, hogy kiadná a verseit. Talán majd legközelebb.

A Kisalföld cikke alapján TO