A megyében forgatott filmekről írt könyvet Cserteg István
Legendás filmek, legendás helyszínek

Tatabányán, a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban rendezték Cserteg István: Legendás Filmek, Legendás Helyszínek - Komárom-Esztergom megye című könyvének bemutatóját. A kötet egy megyei filmkalauz, mely a térségünkben forgatott több, mint 300 filmet veszi sorra.

Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke bevezetőjében kiemelte: 2013-ban indították útjára azt a kezdeményezést, amely az ország legkisebb, de talán kulturális és természeti örökség tekintetében az egyik leggazdagabb, s a gazdasági élet szereplői tekintetében is kimagaslóan teljesítő megye lakóinak identitásbeli összekapcsolódását segíti. A szívből jövő tevékenység szlogenje: A mi megyénk - A mi világunk. Az elmúlt időszakban csaknem kétszáz megyei értéket rögzítettek a Megyei Értéktárba, valamint elkészült Cserteg István könyve, a Legendás filmek, legendás helyszínek - Komárom-Esztergom megye is.
Mikolasek Zsófia, a megyei könyvtár igazgatója beszélgetett a szerzővel. Cserteg István elmondta: 1993-ban forgatták A turné című filmet. Akkor ellátogatott a stáb a Közművelődés Házába is. Tetszett a közeg Istvánnak, s feltette magának a kérdést: vajon hány filmet forgathattak a megyében? Nem készült ilyen gyűjtés, összegzés, elvétve, például Tata vagy Gyermely vonatkozásában lehetett csak találni egy-egy írást, mely kitért erre. Módszeresen kezdett hát kutatni, járta a megyét, és mindenhol tett fel kérdéseket. Később már őt keresték, ha olvastak, vagy hallottak valamilyen forgatásról. A kutatás legrégebbi forgatása 1917-es dátummal bír, amikor Deésy Alfréd rendező több némafilmet készített a Star Filmgyár megbízásából Tata-Tóvárosban.
A T.I.R. című olasz-magyar filmsorozat a kamionosok életét mutatta be, s ebben olyan tatabányai helyszínek is szerepelnek, amelyek ma már nem is léteznek: a régi Oázis Strand és környéke, a régi vasútállomás. Ezek az utcaképek is már csak az emlékezetünkben létezhetnek - és a filmekben. Több kiemelkedő helyszín van a megyében, melyet szerettek a rendezők a Bábolna - Bana - Komárom - Tata - Vértesszőlős - Tatabánya, és a Bokod - Oroszlány - Tatabánya - Esztergom tengelyen. Közkedvelt helyszínek, mert közel vannak a fővároshoz.
A kötetben interjúk is olvashatóak olyan kiváló szakemberekről, akik kötődnek a megyéhez. Így Rófusz Ferencről, aki 1981-ben A légy című filmjéért Oscar-díjat kapott; a tatabányai gyökerekkel rendelkező szintén Oscar-díjas Szabó Istvánnal, a Mephisto alkotójával is készült egy beszélgetés, valamint Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas rendezővel, s több megyei városi televíziónál is egykor dolgozó UNESCO és Tolerancia-díjas filmrendező és producerrel, Varga Ágotával, és szerepel a kötetben a tatabányai író és dramaturg, Belinszki Zoltán is.
Mikolasek Zsófia Varga Ágotával is beszélgetett, aki elmondta: szerencsére nagyon nagy az érdeklődés a dokumentumfilmek iránt. Legutóbb A tartótiszt című bemutatójáról el is kellett küldeni több mint száz embert, mert nem fértek be a terembe. Az oroszlányi televíziótól 1992-ben távozott, s lett szabadúszó. Azóta csaknem száz filmet készített. A bemutatón jelen volt Szabó István Oscar-díjas rendező, valamint Varga Ágota UNESCO és Tolerancia-díjas filmrendező, producer is.
A helyszíneiről szóló kiadvány 10 éves kutatómunka eredménye. A könyv ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor egy forgatás kapcsán a szerző az iránt érdeklődött, hogy vajon a megyében eddig hány filmet forgattak. A választ senki sem tudta, ez pedig pont elég volt egy hosszú és kalandokkal teli kutatómunka megkezdéséhez, mely arra irányult, hogy összegyűjtse a megyénkben forgatott filmek címeit, forgatási idejét, a helyszínek és a stáb leírását, beleértve az alkotókat és a főbb szereplőket.
Cserteg István a könyvbemutató kapcsán elmondta: - A könyv arra szolgál, hogy a mozi-kedvelők utána tudjanak nézni annak, milyen sok filmet készítettek a múltban, térségünkben. Megtalálhatóak benne a fontosabb dokumentum-, játék-, tv- és gyermekfilmek, beleértve a külföldi alkotásokat is, így 13 ország 301 filmje szerepel a kutatásban 1917-től napjainkig.
Cserteg István hozzátette: - A kiadványt kutatók is jól tudják majd használni, hiszen a filmek sokat megmutatnak abból a korszakból, amelyben készítették őket, például a helyszínek akkori utcaképeit, az öltözködést, a kultúrát. Aki tényleg szereti a filmeket, haszonnal forgathatja a könyvet, melynek adatbázisa marketingnek sem utolsó lehetőség a benne szereplő települések számára.

veér