160 éve azonosították III. Béla és Antiochiai Anna sírját
Bizánci császár lehetett volna

A Fejér Megyei Közgyűlés ünnepséget rendezett abból az alkalomból, hogy a fehérvári bazilikában temetkező királyok sírjai közül éppen az 1848-as sza-badságharc idején sikerült felfedezni, és a sírmellékletek alapján azonosítani a lovagkirály és felesége személyét. Kiállítás, előadás és csendes történelmi-kegyeleti szertartással állítottak emléket az Árpád-házi uralkodóknak.

Közös ünnepséget tartott Székesfehérvárott a Fejér Megyei Közgyűlés, a Fejér Me-gyei Múzeumok Igazgatósága és a III. Béla Lovagrend III. Béla király (1172-1196) és hitvese, Antiochiai Anna (Châtillon Ágnes) királyné (1172-1184) sírja fellelésének 160. évfordulójára emlékezés jegyében. A ren-dezvényt stílusosan a Megyeháza „III.Béla lovagtermében” tartották december 5-én.
A bátyjával – III. István – szövetséges Má-nuel bizánci császár udvarában nevelkedett Béla sokáig hihette, hogy a fiú örökös nélküli császár utóda lesz. 1163-tól lányának jegye-seként élt és tanult ott. Mánuel megvédte az őt idegennek tartók támadásától, magával vitte hadjárataira. Néhány évvel később vi-szont a császárnak fia született, ezért Béla Konstantinápolyban nemkívánatos személlyé vált. Az eljegyzést felbontották, és épp eddigi pártfogója igyekezett legjobban az udvarból eltávolításán. Kapóra jött, hogy 1172-ben a magyar nemesség III.István halálakor haza-hívta uralkodóul Bélát. Bizánc támogatását élvezve feleségével, Annával trónra lépett III. Béla.
Dr. Balogh Ibolya, a megyei közgyűlés el-nöke méltatta a lovagkirály érdemeit. Meg-állapította, hogy méltatlanul elfeledett az életműve, mert Szent István-i, Hunyadi Má-tyás-i nagyságrendű az általa végzett munka:„Nem csupán azért, mert a bizánci császárok koronájának mását, a Szent Koronát ő „hozta be” a magyar uralkodói attribútumok közé, illetve ugyanígy tett a miseruhából átalakí-tott koronázási palásttal is – hanem, mert az írásbeliség alapjait ő rakta le Magyarorszá-gon. Legrégibb összefüggő magyar nyelvem-lékünk, a „Halotti beszéd és könyörgés” nem véletlenül az ő uralkodása alatt keletkezett, miként a legrégibb magyar uralkodói jöve-delem-összeírás, vagy az általa létrehozott kancellárián munkálkodó „P.dictus magis-ternek” a munkája, a legrégibb magyar törté-neti mű, a Gesta Hungarorum.”
III. Béla használt először hazánkban saját címert, s veretett olyan pénzt, amelyen Szűz Mária-ábrázolás látható. Esztergomot a Ma-gyar Királyság nyugati mintájú központjává építette, székesegyházakat emeltetett, sorra épültek a premontrei és ciszterci szerzetesek templomai és kolostorai. Említésre méltó si-kereket ért el a diplomáciában – főleg Barba-rossa Frigyes német-római császár barátságát magáénak tudva –, és a szentföldi keresztes hadjáratokban is. A XII. századi Magyar Királyság Európa egyik vezető hatalmának számított uralkodása idején.
A program folytatásaként nyílt meg a „III. Béla lovagkirály emlékezete” című kiállítás dr. Töpler László miniatúráiból és táblaképe-iből, oltalmazó ikonjaiból. A teremben ezen-túl ezek a munkák állandó kiállításként őrzik az uralkodó munkásságának emlékét.
Ezt követően került sor dr. Demeter Zsófia, főtanácsos, megyei múzeumigazgató III. Béla király és Antiochiai Anna királyné sír-jának fellelése című előadására.
Amikor a szabadságharc idején úgy kellett a jó hír, mint egy falat kenyér, szinte lázban égett az ország annak hallatán, hogy a város artézi kútjának ásásakor 1848. december 12-én megtalálták az érintetlen királysírokat. Kalandos út következett eztán! Még az is megtörtént, hogy a sírban talált kincseket ellopták, értékesítették, és maga a fehér-vári püspök vásárolja vissza az ékszereket Bécsből. Aztán a harcok közepette kell a leletmentésről, a maradványok, s az azt őrző, vörös mészkőből készült koporsók Nemzeti Múzeumba, illetve Mátyás-templomba szállí-tásáról gondoskodni, hiszen attól, hogy hábo-rú van, a múlttal még törődni kell. Mérnöki pontosságú rajzok készültek a feltárásról, Kossuthtól Érdy Jánoson át mindenki a men-tésen fáradozik.
Talán ezzel a nappal találkozhata XXI. szá-zadi utókor is. A hajdani koronázó-királyi te-metkező bazilika (Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely, Romkert) romterületén, III. Béla király és hitvese, Anna királyné végakarat szerinti nyughelyénél tartott, csendes tör-ténelmi-kegyeleti szertartással is tiszteletet adva.

Göde Andrea