A konszenzus óriási előny a városvezetésben, de keményen meg is kell érte dolgozni
Jókai Évre készülnek - 200 éve született a komáromi író

Komárom városa azon ritka önkormányzatok közé tartozik, ahol már februárban, konszenzussal elfogadott költségvetése van a városnak. Óriási erőt jelent ezt, hiszen nem mindegy, hogy a város szekerét ki, milyen irányba tolja. Ha mindenki egyfelé igyekszik, annak az eredményei is meglátszanak. Valljuk be, Komáromon tényleg látszik az egység. A város folyamatosan fejlődik, és még a mostani, nehéz gazdasági helyzetben is további fejlesztésekben, a komáromiak támogatásában gondolkodnak. Erről számolt be lapunknak dr. Molnár Attila, polgármester.

- A jó önkormányzati munka alapja a jó költségvetés. Mit lehet tudni az ide büdzséről?

- Már elfogadtuk az ide költségvetésünket, méghozzá egyhangúlag. Ez nagyon fontos, mert azt mutatja, hogy minden képviselőtársam komáromiként tekint a szolgálatára, és a város érdekét tartja a legfontosabbnak. De a konszenzus egyébként sem csak a véletlen műve. A döntést ugyanis egy alapos előkészítő folyamat előzi meg. Hosszú évek óta bevált gyakorlat Komáromban, hogy polgármesteri vezetéssel, a városi cégek vezetőinek, illetve a polgármesteri hivatal érintett osztályvezetőinek a részvételével minden év őszén lakossági bejárásokat tartunk, amit jó előre meghirdetünk. Így bármilyen felvetés történik, arról egyrészt első kézből értesülhetnek a kollégáink, másrészt szakértői válaszokat tudunk adni, akár már a helyszínen is. A komáromiak bármilyen ügyes-bajos dolgukban eljárhatnak ilyen formában, felvethetik a problémáikat, javaslatot tehetnek fejlesztésekre, beruházásokra. Hál Isten élnek is a lehetőséggel. Fontos számunkra, hogy tudjuk, mit szeretnének a komáromiak, mert így betervezhető a következő évi költségvetésbe.
- Természetesen párhuzamosan folyik az egyeztetés a városi intézményeink, cégeink vezetővel is, ahogy a képviselőkkel és a bizottságokkal is. Van egy szakmai tanácsadó testületünk, egy szakmai kollégiumunk is, melynek tagjai szintén segítik a döntéselőkészítést. Idősügyi és Ifjúsági Tanács is működik városunkban, természetesen az ő véleményüket, javaslataikat is kikérjük. Mindezen fórumok észrevételeit, javaslatait összegezve összeáll egy olyan tervezet, ami rendszerint már kiállja a próbát. Ez teszi lehetővé, hogy már decemberben elkészülhessen a költségvetési koncepció. Ennek megalkotását ugyan nem teszi kötelezővé a jogszabály, de én ragaszkodom hozzá, mert megadja a gondolkodásunk kereteit, és megkönnyíti a közös nevezőre jutást, azt, hogy egyhangúlag el tudjuk fogadni a büdzsét.

- Milyen fő célkitűzések olvashatóak ki az elfogadott költségvetésből?
- Három fontos vállalást tűztünk ki magunk elé. Az egyik, hogy az intézményeink és a városi tulajdonban lévő cégeink működtetése, az biztos alapokon nyugodjék. Az intézményhálózatba beleértjük az egészségügyi alapellátást, a teljes szociális szférát, óvodákat, bölcsődéket, könyvtárat, múzeumot. Közel ötszázan dolgoznak Komáromban ezekben az intézményekben, illetve az önkormányzat által alapított gazdasági társaságoknál. Közel ezer család áll így közvetlen kapcsolatban az önkormányzattal. Ezért is fontos, hogy a cégek, intézmények biztonságos működtetése biztosított legyen 2025-ben is.
- Második fontos vállalásunk a munkahelyek megtartása. Közvetlen ráhatásunk természetesen az előbb említett szférára van, és meg is teszünk minden tőlünk telhetőt, hogy a munkahelyeiket megtartsák, sőt, ha lehet, új munkahelyeket is létesítsenek.
- A harmadik fontos vállalás, hogy legalább az eddigi szinten, de ha lehet tovább bővítve a kedvezmények körét, választ tudjunk adni arra a kérdésre, miért jó komárominak lenni. Több mint egy évtizede sikeresen működtetünk és folyamatosan bővítünk egy a komáromiakat szolgáló kedvezményrendszert. A támogatások köre rendkívül szerteágazó, a társadalom szinte minden rétegét érintik. Ilyen például az újszülött babák támogatása. Minden Komáromban született baba családját 200 ezer forinttal segítjük. A fiatalok első lakáshoz jutásához 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatással járulunk hozzá, az elsőházasokat egy százezer forintos vissza nem térítendő, életkezdési támogatással köszöntjük. A diákokról és a kismamákról sem feledkeztünk meg, számukra a tömegközlekedést tettük ingyenessé. Az úszásprogram a kicsikről szól, a nagycsoportos óvodásoktól a másodikos iskolásokig, arról, hogy minden komáromi gyermeket megtanítsunk úszni. Ők ingyenesen vehetnek részt a Komáromi Gyógyfürdőben szervezett úszásoktatáson.
- Markáns része még ennek a támogatási körnek a bölcsődékben, óvodákban biztosított ingyenes közétkeztetés, illetve ezt kiegészítve az iskolákban a növekmény mértékének átvállalása. Összességében az önkormányzat több mint 200 millió forintot fordít évente a gyerekek közétkeztetésére. Ez azt jelenti, hogy családonként átlagosan, évente minimum 200 ezer forinttal besegítünk a gyerekek ellátásába.
- Az idősek sem maradhattak ki a támogatási rendszerből, nekik azzal kedvezünk, hogy 70 év felett ingyenes a városi szemétszállítás.
- A támogatások megvédése, folyamatos bővítése tehát a harmadik nagy vállalásunk, de mindezek mellett kiemelten támogatjuk a különböző stratégiai ágazatokat: egészségügy, benne a komáromi kórház, a mentőszolgálat, kultúra, sport, illetve egy együttműködési megállapodás keretében hasonlóképpen segítjük a katasztrófavédelem és a rendőrség munkáját is.

- Milyen finanszírozási háttér áll az említett költségvetés mögött? Miből lehet mindezt kigazdálkodni?
- Az önkormányzatoknak alapvetően három fő bevételi forrása van: az állami támogatások, a helyi adóbevételek, és a saját bevételek. Ezek közül az adóbevételek határozzák meg a legmarkánsabban egy önkormányzat mozgásterét. A saját bevételei, többnyire a saját vagyonával való gazdálkodást jelenti, ingatlanértékesítéseket, rendezvényeket, a városi cégek által nyújtott szolgáltatásokat.
- A tavalyi, illetve az azt megelőző évben az adóbevételeink kiemelkedőek voltak. A globális gazdasági folyamatok, illetve azok hatása azonban térségünk gazdaságára is negatívan hat, az autóipari válság minket is érint. Régiónk különösen kitett az autóiparnak, ebből adódóan várhatóan egy meglehetősen nehéz időszak elé nézünk, ami meg is fog mutatkozni a települések helyei adóbevételében. Negatív irányú változások elé nézünk, és erre fel kell készülnünk. Talán kis előnyt az is jelent, hogy válságkezelésben van már némi gyakorlatunk, hiszen anno a Nokia kivonulása során már sok mindent megtapasztaltunk, megtanultunk. Akkor a gazdaság fejlesztése volt a gyógyír a problémákra, és ezúttal is valami hasonlóban gondolkodunk.

- Milyen fejlesztésekre kell gondolnunk? Mi az, ami segíthet új lendületet kapni?
- Mindenekelőtt olyan fejlesztési programban gondolkodtunk, amely a racionalitásra épít. Ezért egyik részük kimondottan az energiakorszerűsítést célozza. Ezekre külső forrásokat, fejlesztési hiteleket is igénybe kívánunk venni, mert a várható megtakarítások erre fedezetet nyújtanak majd. Kimondottan a városi közintézményeket célozzuk, illetve a közvilágítást, valamint minden olyan területet, ahol a korszerűsítés energiamegtakarítást hozhat. Konkrét példa erre az egyik óvodánk, ahol megkezdődött a teljeskörű korszerűsítés, itt a jövőben 100%-ban megújuló energiával fogjuk biztosítani a fűtést és a villanyt. Ezek olyan gyorsan megtérülő beruházások, amelyekkel már rövid távon is komoly megtakarítást érhetünk el.
- Mindezek mellett Komáromnak nagy előnyt jelenthet a gyógyvíz is. Dolgozunk azon, hogyan tudjuk a geotermikus energiát akár a fűtési költségek csökkentésére, akár az energiahordozók kiváltására használni.
- A másik irány - ezzel hosszú évek óta adósak vagyunk a komáromiak felé, mert a koronavírus-járvány, majd a kiszámíthatatlan gazdasági folyamatok rendre keresztül húzták a számításainkat -, az infrastrukturális fejlesztések, utak, járdák felújítása, ami most végre újra fókuszba kerülhet. Átfogó program indul ezzel a céllal. Első körben itt is a közintézmények környéke lesz fókuszban, illetve a városnak azon területei, ahol a fejlesztések hosszú évek óta váratnak magukra. Erre a két fejlesztési célra az elkövetkezendő 2-2,5 évben, körülbelül 4 milliárd forintot kívánunk fordítani.

- Komárom életében a turizmus kiemelt szerepet játszik. Ezen a téren milyen terveik vannak?
- Régiónk tavaszi fesztiválnyitó eseménye a Komáromi Napok, melynek középpontjában április 26-a, Komárom város napja áll. Erre a rendezvénysorozatra már most gőzerővel készülünk. Több tekintetben is megújulunk. Először is szembe kellett néznünk azzal, az akár kellemesnek is mondható problémával, hogy bizony kinőtük az eddigi helyszínünket, a Jókai ligetet. A legutóbbi, 8 ezer fős látogatottság rávilágított, hogy biztonsági és egyéb szempontokból is eljött az ideje, hogy újragondoljuk, hol, milyen programokat szeretnénk. A belvárosi részeken amellett tettük le a voksunkat, hogy a kézműves, népművészeti, borudvaros irányba haladjunk, a klasszikus zenei kavalkádot, a fesztivál jellegzetes koncertjeit pedig vigyük át a Monostori Erődbe. Az oda- és visszajutást korszerű, elektromos buszokkal fogjuk segíteni.
- Bár a Komáromi Napok városunk legnagyobb rendezvénye, a 2025-ös évet számunkra mégis az teszi unikálissá, hogy Jókai200 emlékévet ünnepelhetünk. Éppen 200 éve látta meg a napvilágot városunk szülöttje, Jókai Mór. Jókai Év programsorozattal tisztelgünk a neves író előtt, mely február 18-án indult egy ünnepi megnyitóval - a Magyarok Dalszínháza Aranyember című előadásából elhangzó részletekkel. Észak- és Dél-Komárom közösen fog emlékezni, az egész év szinte valamennyi programja Jókai jegyében telik majd a Duna mindkét partján. Neves írónk előtt eddig is méltó módon igyekeztünk tisztelegni, közintézményeink egész sora viseli a nevét: Jókai Gimnázium, Könyvtár, Filmszínház, Múzeum. Számos civil közösségünk is a Jókai Év jegyében tartja majd meg rendezvényeit. Kiállítások, előadások, vetélkedők, rengeteg szálon kapcsolódunk majd Jókaihoz. Érdekesség például, hogy Sztaracsek Ádám cukrász, aki 2018-ban az ország tortáját megalkotta, felkérésünkre a Jókai tortát is megálmodja, olyannak, amilyen az akár Jókai korában is lehetett volna. Talán volt is, hiszen köztudott, hogy Jókai egy kávéházi ember volt, és ki tudja, talán kedvenc tortája is volt. Megpróbáljuk kitalálni, rekonstruálni, és közös értékeink közé emelni.
- Készülünk egy rekordkísérlettel is. Egy 50 méter hosszú, másfél méter magas vászonra fogunk kinyomtatni 25 monochrome filmkockát az Aranyember című filmből. Ezek egyfajta képregényként adják majd vissza a történetet. Ezt a város apraja-nagyja közösen fogja kifesteni június 14-én, szombaton a komáromi Foodtruck Show és Piknik keretében.

- A tavalyi esztendő választási eredményei megerősítették, hogy jó úton járnak, de mégis mire a legbüszkébb Komárom polgármestereként?
- Azt szoktam mondani, hogy egy nemzetnek, ahogy egy városnak is az erejét a közösségei adják. Ezért tartom fontosnak, hogy egy erős, összetartó közösség legyünk. Komárom ezen a téren kifejezetten jól áll, felvehetjük a versenyt a világ bármely településével. Nyugodtan mondhatom ezt, mert fantasztikus közösségeink vannak, és meg is becsüljük őket, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel, támogatással is, azért, hogy az általuk vállalt szolgálatokat, feladatokat, vagy, ha úgy tetszik a küldetésüket, a közösségépítést, meg is tudják valósítani. Úgy gondolom, ezt a fajta közösségépítést jól csináljuk, erre méltán lehetünk büszkék, Komárom határtalanul jó!

Cseh Teréz