Beethoven, park és Agroverzum
Martonvásári kastélytúra

Tavaszi kastélytúránk egyik helyszínéül Martonvásárt választottuk. A Brunszvik-kastély és festői környezete három látványosságnak ad helyet. A kis rezidenciában Beethoven Emlékkiállítást járhatunk végig, sok-sok zenei élménnyel fűszerezve. Akár többórás sétát tehetünk a parkban, ahol az évszaknak megfelelő növényzet szépségeiben gyönyörködhetünk második különlegességként. A Látógatóközpont modernebb épületében harmadik látnivalóként az interaktív Agroverzum Tudományos Élményközpont kapott helyet.

A működtetés nem egyszerű feladatát egy multifunkcionális szervezet végzi, a 2012-ben - több nagymúltú kutatóintézet egyesülésével létrejött - HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont. Kutatási portfóliójuk az agrártudomány, a környezetgazdálkodás és környezetvédelem területeinek széles palettáján mozog. Komplex tudományos programjuk a felfedező, a célzott, a módszertani és az alkalmazott kutatás, valamint a fejlesztő- és innovációs tevékenység egységére törekszik.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont három telephelyen összesen mintegy 450 munkavállalót alkalmaz, akik közül 200 fő kutatóként ténykedik. A budapesti intézetekben - a Talajtani és a Növényvédelmi Intézetben - közel 150-en dolgoznak, míg Martonvásáron a Mezőgazdasági Intézet 200 főt foglalkoztat. Emellett itt található a HUN-REN ATK központi egysége is, mely további 100 munkatárssal biztosítja a kutatások hátterét. Az intézet főigazgatója, dr. Kontschán Jenő válaszolt kérdéseinkre.

- Milyen kihívást jelent az, hogy három ennyire eltérő egységet, illetve hozzátartozó programokat közvetítenek a látogatóknak?
- A látszólag különálló egységek közötti kapcsolat szorosabb, mint gondolnánk. A „park sétái” és az Agroverzum tudományos kiállításai élő kapcsolatban állnak egymással: a természettudományos tartalmak szervesen fonódnak össze. A park nemcsak a természetet hozza közel a látogatókhoz, hanem történelmi utalásokat is kínál - elég, ha csak Beethoven szobrát vagy Teréz fáját említjük, melyek a zeneszerző és a Brunszvik család emlékét idézik.
- A múlt- és jelenbeli mezőgazdasági kutatásaik bemutatása a tudományos eredmények korrektsége mellett hol ötletes, hol szellemes, néhol provokatív a kiállításon („Jó-e, ha pontosan tudjuk, mi van az ételeinkben?”) Hogyan fogadja a közönség ezt az árnyalt megközelítést?
- Az Agroverzum nem klasszikus értelemben vett múzeum, mert a múzeumoknak speciális feladatai is vannak, ebből a tudásátadás csak az egyik. Az Agroverzum és az itt elérhető foglalkozások célcsoportja a kis-és középiskolás korosztály. A tudományos ismeretek játékosan, ugyanakkor mély tartalommal kerülnek átadásra - ez pedig kedvező fogadtatásra talál a látogatók körében.
- Melyik kísérletük mindennapi hasznosulására a legbüszkébb?
- Számos jelentős kutatási eredményt könyvelhet el a HUN-REN ATK. A búza, kukorica és más kalászosok terén elért nemesítési eredmények alapját képezik a fenntartható mezőgazdaságnak. Emellett a talajkutatás is kiemelkedő, csakúgy, mint azok a fejlesztések, amelyek az egészséges környezet megóvását célozzák: ilyen például az inváziós kártevők elleni védekezés, vagy a növényvédő szerek használatát csökkentő biológiai megoldások kidolgozása.
- Melyik jelenlegi kutatásukat tartja a legígéretesebbnek?
- A HUN-REN ATK kutatásai nem elszigetelt projektek, hanem egymásra épülő, szerves egységet alkotnak. Kutatásaink fő iránya a megváltozó klimatikus viszonyok miatt a környezet és az agrárium kihívásaira való reagálás, ezen a téren a jövőben jelentős eredmények várhatóak a HUN-REN ATK intézeteiben. A legújabb projektekről, konferenciákról, tudományos találkozókról honlapunkon folyamatos információkat lehet találni (https://atk.hun-ren.hu/hu/).
- Mi a szervezetük legfontosabb célkitűzése?
- A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont fő küldetése, hogy segítse és támogassa az egészséges élelmiszertermelést, az egészséges környezet fenntartását, és az itt felhalmozódó tudásanyagot átadja az egyetemi hallgatóknak, a mezőgazdaságban dolgozó szakembereknek, valamint a lakosságnak.
A park
Hogy lesz egy vízzel borított lélektelen pusztaságból angolpark, ahol az a filozófia, hogy a művészet nem szoríthatja ki a természetet? 1777-től Idősebb Brunszvik Antalnak, majd örököseinek köszönhetően történtek a mocsár lecsapolások, növény betelepítések. Gyümölcsfák, hársak, füzek, gesztenyések, tölgyesek csoportjai, famatuzsálemek és díszkertek váltották egymást, később érkezett a tölgy, kőris, szil. 1953 óta természetvédelmi terület a sétányos park. A medvehagymától a pettyegetett tüdőfűig számos gyógynövény lelhető itt fel.
Állatvilága a kisemlősökön és rovarokon kívül a különleges madárfajokra (pl.: feketeharkály, erdei fülesbagoly, rövidkarmú fakusz vagy a nyaktekercs) terjed ki. Jók az információs táblák, térképek, útbaigazítások.
Látszik a kiöregedett fák pótlása, az erdő jelleg megőrzése mellett az állománygondozás, telepítés. Téltől áprilisig a tó vízét leengedik, de a meder és a vízmaradvány élővilága is újdonságot jelenthet sokaknak.
A barokk, klasszicista, majd neogót kastély
A stílusváltások a tulajdonosokhoz kötődtek. Id. Brunszvik Antal elsőként katolikus templomot emeltetett (1774-1777), a barokk Szent Anna templomot. Ennek szinte része lett az ifjabb Brunszvik Antal és felesége báró Seeberg Anna révén építtetett (1784-85) földszintes barokk kastély „női” és „férfi” szárnnyal. Az uradalmi és gazdasági egységeket Tallherr József építész álmodta egységgé. Ezt az állapotot ismerhette a nagy zeneszerző. A Beethoven Emlékmúzeumot befogadó épületrész kvázi egy háromosztatú pitvaros lakóháznak felel meg. A korszak miliőjét korabeli berendezési tárgyak, hangszerek és bútorok tükrözik.
Láthatjuk Brunszvikék családfáját, portréit, olvashatunk napló- és levélrészleteket főleg a hölgy tagoktól. A zenehallgatás, kvízek, életrajzi érdekességek és a halhatatlan kedves talánya kérdéskör mellett játékok is várnak a látogatókra. Varázstükörrel képet készíthetünk és küldhetünk magunkról egy ifjú Beethoven társaságában.
A kastélyépítés története Antal és Anna fiával, Brunszvik Ferenccel folytatódik. Ő klasszicista stílusúvá alakíttatta át, emeletet emelt rá, és egy képtár épülettel toldotta meg (1822-34). 1875 táján Ferenc fia, Brunszvik Géza nyúlt ismét a kastélyhoz, hogy angol neogót stílusúvá varázsolja.
A martonvásári birtok tulajdonjoga 1893-ban József főhercegé lett, aki 1896-ban rendbe hozatja az épületet, majd eladta a Dreher családnak. Az első világháború idején hadikórház működött itt. 1923-1927-ben Dreher Jenő átépíttette a kastélyt, a képtárat lebontatva. A birtok a 2. világháború után egy ideig gazdátlan, majd államosítják. Mai formájában mindegyik látványosság magával ragadó, remek időtöltés!
Dr. Göde Andrea