Nyakunkon a mesterséges intelligencia

Olyan viharos gyorsasággal épült be az MI - vagy angolul artificial intelligence, azaz AI - a mindennapjainkba, mint talán még egyetlen újdonság sem az emberiség története során.
Először Isaac Asimov sci-fi regényeiben tűntek fel az önálló értelemmel bíró robotok, majd 1984-ben berobbant a Terminátor című film, melyben az önálló értelmet szerzett gépi tudatnak, a SkyNetnek egyetlen célja van, kiirtani az emberiséget.
A valóságban a mesterséges intelligencia (MI) kutatása 1956-ban kezdődött. Tíz amerikai tudós elhatározta, hogy két hónap munkával lefekteti egy olyan masina alapjait, amely képes nyelvhasználatra, elvont fogalmak kezelésére, illetve önmaga tökéletesítésére. A hatékony tanuláshoz azonban megfelelő mennyiségű adatra volt szükség. Az internet óriási fejlődése, a feltöltött információk megfelelő mennyisége segítségével csak 2012 környékén jött el az a pont, amikor a gépi tanulás és a big data kombinációjából létrejött az úgynevezett deep learning, vagyis mélytanulás.
A többi már a mai hétköznapok része. A hangfelismerő rendszerek pontosságának ugrásszerű javulása, az egyre megbízhatóbb önvezető autók, a rendkívül hatékony arcfelismerő rendszerek, vagy éppen az a tény, hogy az emberek már csak a második helyért küzdhetnek egymással például sakkban, mutatják, hogy a határ a csillagos ég. Így aztán lehet, hogy beigazolódnak félelmeink, és eljön a gonosz SkyNet kora?
Reméljük, odáig nem fajulnak a dolgok, bár azt mondják a hozzáértők, hogy a ma dolgozók 70%-át ki tudná már most váltani az AI. Ha így, ha úgy nézzük, ez a szép új világ nem sok jóval kecsegteti a homo sapienst!
Veér Károly, főszerkesztő