A hatékonyságnövelés - az automatizálás, a digitalizáció - a közeljövő legfőbb feladata
A bizonytalanság kora - VIDEOTON Üzleti Fórum 2025

Hetedik alkalommal rendezte meg a VIDEOTON az Üzleti Fórumát, mely az elmúlt években a régió egyik legjelentősebb gazdasági eseményévé nőtte ki magát. Az idei találkozón - melynek ezúttal is a székesfehérvári Hotel Magyar Király adott otthont - elsősorban a globális és hazai gazdasági kihívások kerültek fókuszba. A programban a hagyományokhoz híven szerepeltek nyitóbeszédek, gazdasági előadás, valamint egy tartalmas, aktuális kérdéseket körüljáró kerekasztal-beszélgetés fehérvár ikonikus vállalatainak vezetőivel.

A város, melyre az ország is figyel

A fórumot dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár megyei jogú város polgármestere nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: a gazdaság fejlődése nélkül a város fejlődése sem lenne elképzelhető, ugyanakkor a város gazdasági teljesítménye országos súllyal is bír, hiszen az itt keletkezett adóforintok egy részéből más térségek iparfejlesztéséhez is hozzájárulnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világgazdaság turbulenciái - háborúk, gazdasági bizonytalanság, geopolitikai feszültségek - vissza hatnak a város életére. A fehérvári gazdaság diverzifikáltságát értéknek nevezte, mely évtizedes tudatos munka eredménye, és ez a város gazdasági stabilitásának záloga lehet.

A világ a VIDEOTON szemével nézve

A rendezvény két házigazdája, a VIDEOTON társvezérigazgatói - Sinkó Ottó és Lakatos Péter - egymást jól kiegészítve vázolták fel a jelenlegi gazdasági helyzetet és benne a vállalatcsoport elért eredményeit, jövőbeli kilátásait.

Sinkó Ottó visszatekintése szerint az elmúlt évek viharait - világjárvány, háborúk, energia-árrrobbanás, ellátásilánc-problémák, készletfelhalmozódás - a VIDEOTON még sikeresen kezelte, de újabb kihívások is érkeztek: autóipari krízis, mely az elektromosról mára a robbanómotoros gyártásra is átterjedt, valamint a Trump-jelenség, mely a világ egészének bizonytalanságot hozott. A grafikonok azt mutatják, hogy már a 2024 is komoly törést jelentett a növekedési pályán, és sajnos a 2025-ös év eddigi eredményei sem adnak okot túlzott optimizmusra a VIDEOTON teljesítményét illetően, amely összetettségéből adódóan jól tükrözi a magyar ipar állapotát is. A társvezérigazgató szerint a következő időszakban nem csak a kereskedelem visszaesése, hanem a globális geopolitikai átrendeződés is újabb kihívásokat tartogat. Ezek a Trump-féle vámpolitika, a NATO-politika, az USA-EU kapcsolatok, és az USA-Kína közötti gazdasági vetélkedés, amihez hazai szinten hozzájön a jövő évi választás is. Mindez maximalizálja a bizonytalanságot, emiatt képtelenség reális prognózist adni a közeli és a távoli jövőre vonatkozóan egyaránt.

Lakatos Péter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország és a kontinens csak saját belső erejéből képes új lendületet nyerni, külső segítségre nemigen számíthatunk. Kifejtette: bár a munkaerő és a tőke rendelkezésre áll, a gazdasági növekedés mégis elmarad a várakozásoktól. Mindez mutatja, hogy a hatékonyság terén rejlenek még kiaknázatlan tartalékok. Az exportpiacok megtartása és az értékláncban való előrébb lépés nélkül a magyar vállalatok leszakadhatnak, miközben a hazai beszállítói szerep folyamatosan gyengül a távol-keleti cégek sajátos, kizárólag a saját nemzeti gazdaságára építő üzletpolitikája miatt.
A VIDEOTON társvezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai sikerekhez szükség lenne lokális és európai összefogásra is, mert ebben is sok tartalék rejtőzik még.
Pillangóhatás - gazdasági prognózis és a Trump-jelenség hatásai
A fórum gazdasági kulcselőadását idén is Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője tartotta, "Pillangóhatás" címmel. Prezentációjában arra mutatott rá, hogy ma Donald Trump az a pillangó, aki, ha egy-egy intézkedésével "megrebegteti a szárnyát", az bizony "tornádót okoz" a világ más pontjain. Ennek fő okát abban látja, hogy az USA világkereskedelmi dominanciája megtört, Kína átvette az irányítást az árukereskedelemben - miközben azért (erről kevesebb szó esik) az USA a szolgáltatásexportban azért őrzi a fölényét.
A nagyfokú egyensúlytalanság orvoslására Trump vámháborút indított, mely Magyarországra is hatással van, különösen az autóipari kitettsége miatt, de ugyanígy Európán, Kínán kívül érinti az összes, az USÁ-val kereskedő országot. Az elemző szerint Trump helytelen döntést hozott, a folyó fizetési mérleg hiánya mindössze 3-3,5%-os, vagyis egyáltalán nem tragikus, a hiányt pedig egyértelműen maga az államháztartás okozza a 6-7%-os költségével. A probléma gyökere tehát szerinte itt keresendő.
Európának eközben leginkább arra kellene ügyelnie, hogy az orosz energiafüggőséget ne cserélje fel egy újabbra, egy amerikaira. Ugyanakkor a ritkaföldfémek problematikáját is kezelnie kellene, mert ezekkel nem rendelkezik, hiányuk pedig versenyhátrányt jelenthet, a növekedés akadálya lehet.
Az európai piacokat tovább sújtja az is, hogy a Covid után az ipari termelés - egy rövid visszaesést követően - jelentősen megugrott, a túltermelés jelei mutatkoznak, Kína - főleg az autóipari piacon - olcsó árukkal árasztja el a kontinenst. Rövid távon ez jó, lenyomja az európai inflációt, csökkenő kamatokat, a gazdaság élénkülését hozhatja, de ugyanakkor nehéz helyzetbe hozza az európai versenytársakat.
Trump másik elképzelése, a feldolgozóipar fellendítése. A foglalkoztatottak száma ezen a területen jelenleg a 40-es, 50-es évek szintjén van, és kérdéses, hogy érdemes-e ezt újra felfejleszteni. Az elemző úgy látja, sokkal jobb irány lenne továbbra is a szolgáltatás-exportra koncentrálni.
Németh Dávid hangsúlyozta azt is: a növekedési kilátások rendkívül gyengék. A GDP-bővülésre 0,5-1,3% közötti értéket valószínűsített, miközben a beruházások volumene és minősége továbbra sem képes áttörést hozni.
A mesterséges intelligencia megjelenését a gazdaság új hajtóerejének nevezte, mely viszont drámaian növeli az energiaigényt, egyre súlyosabb ellátási, tárolási és hálózati kérdéseket vetve fel. Magyarország nincs felkészülve a mesterséges intelligenciára, e téren a régiós átlag alatt teljesít, ami hosszabb távon komoly versenyhátrányt jelenthet.

Vállalatvezetők meglátásai - kerekasztal-beszélgetés

Helyzetértékelés fehérvári szemmel

A fórum zárásaként a város legikonikusabb vállalatainak vezetői ültek egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat. A hangulatot jól jellemezte az óvatos realizmus: a legtöbben stagnálásról, bizonytalanságról és kivárásról számoltak be, de abban mindannyian egyetértettek, hogy fel kell készülni a kihívásokra. A kerekasztal-beszélgetés első körében a vezetők arra adtak választ, hogyan látják a világot, Magyarországot és benne a saját helyzetüket.
Frank Iepema (HYRDO) szerint az iparág még nem ért el a mélypontra, 2026-27-re várható némi javulás. A legfőbb problémaként a bizonytalanságot jelölte meg, amit főleg Amerika új elnökének intézkedései okoznak. Mindenesetre igyekeznek felkészülni, többféle forgatókönyvvel is számolnak.
A HARMAN International európai kontrolling igazgatója, Pitsch Tamás megerősítette, hogy a VIDEOTON görbéi, amik az elmúlt 3-4 évet jellemezték, rájuk is érvényesek. Elmondta, hogy jelenleg stagnáló, szűkülő piaccal szembesülnek, de az autóipari elektronika iránti kereslet nő, ami némi növekedést is hozhat számukra.
Dr. Cser-Palkovics András (Székesfehérvár MJV) rámutatott: az iparűzési adó és a helyi foglalkoztatás adatai egy-másféléves csúszással ugyan, de nagyon jól mutatják a fehérvári gazdaság folyamatait. Maga a város is nagyfoglalkoztató, több mint 3500 főt alkalmaz. A városvezető aggodalmát fejezte ki a tekintetben, hogy az újonnan, Kínából érkező befektetők vajon követik-e a korábbiak példáját, és igénybe veszik-e a helyi gazdasági szereplők szolgáltatásait, mert egyelőre az a tapasztalat, hogy mindent az anyagországukból hoznak magukkal.
Sinkó Ottó (VIDEOTON) realista képet festett: a 2024-es évük jól sikerült, az idei miatt sem aggódik, de 2026-ra már egy gyengébb évet vár, a kormányzati prognózisokat a feldolgozóiparra vonatkozóan messzemenőkig optimistának tartja. Kapacitásnövelő beruházásaik nem lesznek, de geográfiai lefedettségre, akvizícióra szívesen költenek, és a korábbi megújuló energiabefektetéseikhez akkumulátorok telepítésében is gondolkodnak. Az autóipar pozitív fordulatában nem bíznak, helyette pillanatnyilag a védelmi ipar lehet az új irány.
Szincsák Attila (DENSO) kiemelte: a vállalat növekedési pályán van, de az elektromos autóipar, úgy látja, stagnál, a tőke átvándorol a védelmi iparba. Komoly problémákat okoz az is, hogy az államoknak elfogyott a pénze, kivonták az állami támogatásokat az elektromos autóiparból, anélkül pedig az átállás nem fog menni. Ugyanakkor Kína megtalálta a piaci rést ezen a téren is, tízszer több autót értékesítenek, mint amit reméltünk, ezzel párhuzamosan az európai autóipar pedig elveszítette a versenyképességét.
Karikó Zsolt (HANON) az elektromos járművek gyártására való átállás lassulását emelte ki, emiatt a fordulat szerinte 2027-28 előtt nem fog bekövetkezni. A kapacitások ma 50-60%-on állnak, de hiába az erőltetett átállás, ha a piac erre még nem érett meg.
Tibor Dávid (Masterplast) szerint a piac rendkívül gyorsan változik, és a magyar építőiparnak ehhez rugalmasan kell alkalmazkodnia. A vállalatvezetőknek azt kell elsősorban megtanulniuk, hogy a hosszú távú célon rajta tartsák a szemüket, de mindeközben a meghatározó rövid távú változásokra ne ugorjanak rá teljes erővel, vagy egy teljes stratégiai fordulattal, ahogy például az autóiparnál láttuk. A kínai befektetők üzleti viselkedését az építőipar első körben élte meg, már akkor látszott, hogy az utolsó szögig mindent otthonról hoznak, a magyar beszállítók felé nincsenek kínai megrendelések.

Van-e energiaválság a vállalatoknál?

A beszélgetés második szakasza az energiahelyzet köré szerveződött. Itt különösen figyelemre méltó vélemények hangzottak el, hiszen az energia alapvető versenyképességi tényező, ezért nem mindegy, milyen megoldást találnak ezek kezelésére a vállalatok, intézmények.

Frank Iepema (HYDRO) arra mutatott rá, hogy a nem lakossági felhasználású energiaárak jóval magasabbak Magyarországon, mint máshol, például Dániában. Megerősítette ő is a BYD-jelenséget, véleménye szerint a kormányzatnak bizonyos százalék beszállítói részesedést kérnie kellett volna a kínai befektetőktől, ez így elvesztegetett lehetőség az ország számára.
A nehézségek ellenére a HYDRO jól kezelte a válsághelyzeteket, ma is jó állapotban van a vállalat, és ami hazánknak jó hír, az európai beruházásainak 90%-át Magyarországon hajtotta végre.
Pisch Tamás (HARMAN) is csak megerősíteni tudta a BYD-jelenséget. Az energiaárak emelkedése óriási terhet jelentett a számukra, mert a költségstruktúrájuk jelentős részét teszi ki az energia. Éppen ezért a kiszámíthatóságra törekszenek: lekötésben, a vevőre való áthárításban, az energiahatékonyság növelésében látják a megoldásokat. Ennek érdekében energiamonitoring-rendszert vezettek be, és a partnereikkel is együttműködnek a siker érdekében. Egy új nitrogénerőművet is létrehoztak a fehérvári gyárukban, de ehhez is energia kell, amit ma már részben napenergiával termelnek meg. Az európai vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csupán az elsődleges energiaáremelések sújtják az iparágat, ami a szállítmányozásnál, egyes energiaigényesebb beszállítóknál inflációs nyomást jelent, és ezért ott is beépülnek az áraikba a magasabb energiadíjak. Mindez duplán rontja a cégek versenyképességét.
Dr. Cser-Palkovics András (Székesfehérvár MJV) szerint nemcsak az energia ára, hanem a hálózat állapota is kritikus: komoly infrastrukturális beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az energiahálózatot stabilizálni lehessen. Különösen fontos az energiabiztonság a nagy energiaigényű mesterséges intelligencia térhódítása miatt - hívta fel a figyelmet a veszélyes pontokra a városvezető.
Az orosz gázról való leválásról is szót ejtett, rámutatva, hogy Székesfehérváron 21500 távhővel ellátott, 100%-ban gázhoz kötött lakás van. Ki fogja, és miből finanszírozni az átállást?
A megyei jogú város polgármestere arra is rávilágított, hogy a számítások nem igazán igazolják az technológiák által ígért hatékonyságot. A csodás mérnöki megoldások ellenére, a végén többe kerülnek ezek a rendszerek. Jó példa erre az Alba Aréna és az ott alkalmazott műszaki megoldások.

A városvezető végül arra is rámutatott, hogy bár az energiafelhasználás csökkentése nagyon fontos, és ezért sokat is tesznek, de sokkal környezetkímélőbb lehetne, ha a tetőkre szerelt napelemek helyett egyetlen nagy naperőműparkkal oldanák meg a város energiaigényét, amihez aztán a közösségi közlekedést is kapcsolni lehetne. Mert ma az elektromos buszok üzemeltetése jóval drágább, mint amit a dízellel tudtak produkálni. Hiába jók tehát az EU-direktívák, a szlogenek, a facebook-kommentek, ha a tervekhez nincs forrás, nincsenek pályázatok, akkor ezek nem segítik a város fenntartható működtetését.
Sinkó Ottó (VIDEOTON) elmondta, a korábbi beruházásaiknak köszönhetően a VIDEOTON ma már képes gáz nélkül működni, de villany nélkül nem. A jó hír, hogy az energiahatékonysági intézkedéseiknek köszönhetően 15-20%-kal sikerült csökkenteniük az energiafogyasztásukat. A társvezérigazgató szerint az energia ára versenyképességi tényező, és sajnos a magyar rendszer tragikus, még mindig nagy mértékben függünk az oroszoktól. Rámutatott arra is, hogy a napelemek által megtermelt energiát tárolás nélkül nem igazán lehet jól kiaknázni, hiszen este és télen nem igazán süt a nap, amikor meg igen, akkor rengeteg a fölösleg, ezért - bár az akkumulátor gyárakat problémásnak látja -, az akkumulátor parkok telepítését elkerülhetetlennek véli, és mindemellett úgy gondolja, politikai alapú, rossz döntés volt a szélerőművek telepítésének hazai tiltása.
A DENSO válasza a gázkérdésre - mondta Szincsák Attila (DENSO) - az volt, hogy 2035-ig karbonsemlegesek lesznek, a teljes értékesítési láncból és az épületüzemeltetésből is ki fogják vonni a gázt, és az áram mellett tették le a voksukat, ami viszont hozott néhány hálózati kihívást, két jelentősebb leállást az elmúlt két évben. Napelemekkel rogyásig rakták az épületeiket, de ezek csúcsra járatva is csupán 1%-át adják az összes energiafelhasználásuknak.
Karikó Zsolt (HANON) cége a VIDEOTON-hoz hasonlóan, ha kell megvan gáz nélkül, de egyébként is az energia a költségstruktúrájuknak mindössze 10%-át teszi ki. A napelemparkok helyett ők inkább a hatékonyabbnak, olcsóbbnak tartott horvát szélerőművek felé fordultak.
A BYD-jelenséget első kézből tapasztalhatták meg, a nagynevű cég vezetői személyesen is megtekintették a gyárukat, majd a végén kiderült, hogy vásárlási szándékuk egyelőre nincs.
Tibor Dávid (Masterplast) arra mutatott rá, hogy a nemzetközi tapasztalatai alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarországon 30-40%-kal magasabb az elektromos energia ára, mint akár tőlünk nyugatra vagy keletre. A fegyveripar fejlesztése helyett, szerinte inkább az elektromos hálózatunkat kellene fejlesztenünk, hogy a versenyképességünket fenn tudjuk tartani.

Hatékonyság és versenyképesség

A kerekasztal résztvevői felé kérdésként hangzott el az is, hogyan értékelik a saját vállalatuk, illetve Magyarország iparának versenyképességét és hatékonyságát? A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy ez a két tényező szorosan összefügg - ugyanakkor területenként, ágazatonként és cégenként jelentősen eltérő képet mutat.

Tibor Dávid (Masterplast) arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetgazdasági szinten mindenki egyetért azzal, hogy növelnünk kell a hatékonyságot, ugyanakkor mintha mindenki úgy gondolná, hogy ezt nem neki, hanem másoknak kell megtenniük. A válságok okozta sokk-hatások talán egyetlen pozitívuma, hogy ebből a pozícióból kilökött minket, így az energiaválságra már mindannyian képesek voltunk energiatakarékossággal reagálni. A Masterplast elnöke úgy látja, Magyarország határain belül nem létezik méretgazdaságosság az ipari termelésben, ezért a szereplőknek ki kellene lépniük az uniós piacra. Ugyanakkor a kkv-knak tőke híján önerőből elérhetetlen a hatékonyságnövelés alapja, az automatizáció, és ráadásul az igazán nagy konszernek folyamatosan felvásárolják a kisebb ipari cégeket. Így még nehezebb a méretgazdaságossági versenyben talpon maradni, még nemzetközi szinten is.
Karikó Zsolt (HANON) két oldalról vizsgálta a hatékonyságot, a termelékenység tekintetében mindenben egyetértett Tibor Dáviddal, ugyanakkor úgy látja, a szolgáltatások terén óriási lemaradásban vagyunk. A digitalizáció a mesterséges intelligencia ezért tartalékokat rejt ezen a téren. Az államnak a foglalkoztatás további növelése helyett ma már a kkv-k hatékonyságnövelésére kellene koncentrálnia, jó programokat indítania.
Szincsák Attila (DENSO) úgy látja, Magyarország a hatékonyság tekintetében a küszöbön áll, ezért is tűnik ellentmondásosnak, ha arról beszélnek, hogy nem vagyunk hatékonyak, ugyanakkor sorra érkeznek a beruházások, jön a tőke. Vannak üzletágak, ahol már megléptük, amit kell, és ezzel átkerültünk a hatékony oldalra, de van, ahol erre még picit várni kell. Ha viszont ez megtörténik, az biztos, hogy jóval kevesebb, illetve más minőségű munkaerőre lesz szükség.
Sinkó Ottó (VIDEOTON) szerint a hatékonyságban vannak a legnagyobb, még kiaknázatlan tartalékaink, ugyanakkor ez alapvetően kulturális kérdés is. Bár munkaerő és tőke van, a termelékenység, vagyis a hatékonyság gyenge. Ezen valóban az automatizálás segíthet, de ez nem csak a darabszámtól, hanem a termék életciklusától is függ, és ugyan kevesebb, de más tudással bíró embert igényel. A digitalizálásban, a mesterség intelligencia adta lehetőségekben ugyanakkor végtelen tartalékokat lát.
Dr. Cser-Palkovics András (Székesfehérvár MJV) arra világított rá mondandójában, hogy a hatékonyságnak sok eleme van, ezek egyike a bürokrácia, amiről úgy véli, minél inkább a csökkentésről beszélnek, annál kevésbé látszanak ennek eredményei. Tudomásul kell venni, hogy ha erős államot akarunk, akkor ahhoz biztosítani kell a megfelelő struktúrát. A hatékonyság felé a digitalizáció nyithat utat, éppen ezért terveik szerint a mesterséges intelligenciát az ügyfélszolgálatukon is hamarosan bevetik.
Pisch Tamás (HARMAN) arról beszélt, hogy a hatékonyságot a partnerekkel összefogva, összehangolva érdemes javítani, nyíltan megfogalmazva a célokat. Az automatizáció valóban jó megoldás, de ma a bizonytalanság miatt ez is egyre nehézkesebb, nem elég rugalmas. Ma a legfontosabb, hogy gyors döntéseket tudjunk hozni, gyorsan tudjunk alkalmazkodni.
Frank Iepema (HYDRO) a hatékonyság kapcsán a rugalmasságot emelte ki, tudni kell a helyzetekhez alkalmazkodni. Ehhez a fókuszt az oktatásra kell tenni, a vállalkozási hajlandóságra, a kreativitásra és a problémamegoldásra.

A munkaerőpiac stabil, de egyre nehezebb új dolgozót találni

A fórum résztvevői a munkaerőhelyzetről, a hazai munkavállalókról és a vendégmunkások foglalkoztatásáról is megosztották tapasztalataikat.

Tibor Dávid (Masterplast) Sinkó Otthóhoz hasonlóan úgy látja, hogy a Covid óta a munkaerőpiac, a munkaerő hozzáállása sokat változott, és ehhez jött hozzá a generációs hatás, az, hogy a munkaerőpiacról kilépők, illetve az oda éppen belépők mentalitása látványosan eltérő. A vállalatvezetők egyik legnagyobb kihívása, hogy ebből a heterogén munkavállalói körből hogyan tudnak közösséget, összetartó csapatot kovácsolni.
Karikó Zsolt pozitív meglepetésként számolt be arról, hogy pécsi üzemükben Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat alkalmaztak, akik - ellentétben a hazaiakkal - 2-3 nap alatt megtanulták a munkafolyamatot, egy hét múlva hozták a ciklusidőt. Érdekes módon mindez pozitívan hatott a magyar munkaerőre is, ma már nem okoz gondot senkinek az elvárások teljesítése.
Szincsák Attila (DENSO) szerint a cégük pozitív spirálban van, de 300 dolgozót azonnal fel tudnának venni, ami jelzi: a munkaerőhiány továbbra is kritikus. Az egyensúly fenntartása érdekében régóta és sikeresen integráltak harmadik országbeli munkavállalókat is, akiknek remekül sikerült beilleszkedniük a város és a gyár életébe. Ugyanakkor az is elmondható, hogy amíg a magyar munkavállalókat minden erejükkel - több-kevesebb sikerrel - igyekeztek átképezni, felkészíteni a digitalizáció, az automatizáció világára, addig az ideérkező ukránoknak mindez nem okozott gondot, dolgozni jöttek, szívesen vállalják a túlórát is. A kezdeti időszakban a vendégmunkások mentalitása pozitívan hatott ugyan a helyiekre, de egy idő után már ők is átvették a hazai tempót. Mindez azt mutatja, van, és lehet még mit fejleszteniük a hatékonyságukon, és ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz.
Sinkó Ottó (VIDEOTON) tapasztalata szerint a magyar munkavállaló, akkor számol le, ha túl sok a túlóra, az ukrán pedig akkor, ha nem túlórázhat. Egy egészséges mix tehát jó hatással lehet a kollektíva egészére, ugyanakkor azt is meg kell értenünk, hogy a work-life balance nem ördögtől való, mindenki szeretne egyensúlyban élni és dolgozni. A vállalatvezetésben az a művészet, hogy mindezt összehangoljuk az üzleti elvárásokkal.
Dr. Cser-Palkovics András (Székesfehérvár MJV) elmondása szerint a vendégmunkások remekül beilleszkedtek a város életébe, ez ma már nem téma, nyugalom van. A város egyelőre még kizárólag magyar munkavállalókat alkalmaz, de vannak területek - ilyen például a hulladékszállítás -, ahol a kiemelt bérezés ellenére is egyre nehezebb dolgozót találni. Szerencsére a pedagógusbérek rendezése megoldotta a szakemberhiányt a város által fenntartott bölcsődékben, óvodákban. Ugyanakkor az orvosi bérrendezés ellenére is alig találnak háziorvost.
Pisch Tamástól (HYDRO) megtudhattuk, hogy sem a pécsi, sem a fehérvári gyárukban nem alkalmaznak külföldi munkaerőt, és az is biztos, hogy az automatizáció, digitalizáció meg fogja változtatni a munkaerőigényüket. Erre igyekeznek már most felkészülni, többek között azzal is, hogy bevonják a folyamatokba a fiatalokat, kíváncsiak a véleményükre, és építenek a meglátásaikra.
Frank Iepema (HYDRO) büszkén számolt be arról, hogy kizárólag magyar munkaerőt foglalkoztattak az elmúlt öt évben. Mindez, úgy véli, annak köszönhető, hogy jó kapcsolatot tartanak fenn az egyetemekkel és más oktatási intézményekkel. Többek között általános iskolákban is tartanak robottechnika órákat, és azt tervezik, hogy az ilyen jellegű együttműködéseket kiszélesítik.

A fórum tanulságai, következtetések

Az elhangzott vélemények, tapasztalatok jól mutatják, hogy a jelen helyzetet még sikerül kezelni, de a jövő komoly kihívásokat tartogat. A globális gazdaságot átalakító erők (kereskedelmi háborúk, energiaellátás, AI-forradalom, politikai instabilitás) fokozódó nyomás alá helyezik a helyi gazdaságokat. A magyar és székesfehérvári cégek csak akkor maradhatnak versenyben, ha önálló stratégiát alakítanak ki, megerősítik hatékonyságukat, és képesek alkalmazkodni a gyors ciklusváltásokhoz.

Cseh Teréz