14 milliárd forintos beruházás kezdődött a Gyermelyinél
Magasraktár alapkőletétel és naperőmű-park

Húsz éve, 2005-ben adták át a Gyermelyi Zrt.-nél az első automata magasraktárt. Azóta folyamatos a fejlődés, hiszen immár a negyedik alapkőletétel ideje érkezett el. A rendezvényen ott volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Erős Gábor országgyűlési képviselő, Kókai Rita, Gyermely polgármestere, valamint a beruházásban részt vevő cégek és az üzleti partnerek képviselői is.

- Két évtizeddel ezelőtt - mondta köszöntőjében Káhn Norbert, a Gyermelyi Zrt. vezérigazgató-helyettese - a magasraktár újdonságnak számított, az országban is szó szerint párját ritkította. Az szintén egy tésztagyári fejlesztéshez kapcsolódott, és egy adottság volt: a raktár az akkor két külön épületben működő tésztagyári csarnokok közé került, és csak felfelé tudtunk kapacitást növelni. A nagy biztonsággal, zárt rendszerben működő magasraktár és a hozzá kapcsolódó logisztikai rendszer fontos pillére volt exportértékesítésünk felfutásának.
- Nem elég jól és hatékonyan gyártani, a teljes termékpályán versenyképesnek kell lennie annak, aki az erős nemzetközi versenyben helyt akar állni - hangsúlyozta Káhn Norbert. -Azóta a magasraktárak sorban épültek a kibocsátás növekedésével párhuzamosan. Ez a negyedik, immár negyedszer mondjuk, hogy most hosszú időre megoldottuk raktározási gondjainkat.
- Ez egyszer sem jött be. Istennek és a szorgalmas munkatársaknak hála, jelentősen bővíteni tudtuk és tudjuk a termelést és az értékesítést. Az első magasraktár építése óta a tésztagyár kibocsátása csaknem két és félszeresére, a malmászaté háromszorosára, a tojásértékesítés majd kétszeresére nőtt. Ennek kezelésére szükség volt a logisztikában is folyamatosan növekednünk. Most szintén egy ilyen növekedési pont előtt állunk. A vertikális rendszerben működő vállalatcsoportunk szinte minden területén egyidejű és jelentős nagyságrendű fejlesztés zajlik - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.
Elhangzott az is, hogy egy új, alternatív rendszerben termelő tojásfarmmal egymillió tyúkférőhelyre bővítik a tojástermelést. Épül az új központi irodaház és kiszolgáló épület. Ezek átadása nyitja meg a lehetőséget a jelenlegi irodák elbontásához, melyek helyén két, egymáshoz kapcsolódó gyártócsarnokban megépül egy új tésztagyár és egy tojásfeldolgozó üzem.
Terveik szerint az új, 10 000 raklap férőhelyes automata magasraktár egy éven belül működni fog, azt követően összehangolják, és közös platformra hozzák a négy raktár rendszereit, ami szükségszerű és szintén komoly feladatot jelent a rákövetkező majd egy évben. Mellette új csomagoló- és palettázó rendszereket is telepítenek, azt követően indulhat az új tésztagyár technológiai fejlesztése. Terveik megvalósításához nagy segítség az az 1,921 milliárd forintos támogatás, amit a HIPA-n keresztül a magyar kormánytól kaptak erre a 12,8 milliárd forintos projektre.
Szintén állami segítséggel, 555 millió forint készpénztámogatással valósult meg az az 1,2 milliárd forintos naperőmű beruházás, amiből egy 2,5 MW-os egység már termel, és egy másik, 500 kW-os rendszert még az idei évben üzembe helyeznek. Ezzel és a meglévő többi naperőművel a központi telep áramigényének a negyedét már megújuló zöld energiával fogják előállítani.
A két projekt így összesen 14 milliárd forintos beruházást jelent, melyet a magyar kormány 2,476 milliárd forinttal támogatott. Bíznak benne, hogy a többi nagyberuházásra beadott pályázatuk is célba ér. Káhn Norbert ígérte, hogy a pályázati vállalásaikat - ahogy a múltban, úgy a jövőben is - teljesíteni fogják.
A mostani fejlesztési program része a leendő új tésztagyári technológia beépítése és a csomagolási rendszerek fejlesztése is. Az idei évben további 10 százalékkal bővül a tésztaértékesítésük. Magyarországon - ami a legfontosabb piac - továbbra is magasan piacvezetők, mellette az exportértékesítés 45 százalékkal részesedik a teljes eladásból. Több mint húsz, döntően uniós országba szállítanak.
A jelenlegi kapacitással már erősen közelítik azt a határt, amivel meglévő vevőiket el tudják látni. Sok új kereskedelmi igénnyel is találkoznak a csomagolás területén, ezért nélkülözhetetlen, hogy a tésztagyártó-kapacitást, valamint a csomagolási rendszereket is bővítsék, a vevői elvárásoknak megfelelően fejlesszék.
Nem csak külső segítséget várnak Gyermelyen, hanem takarékosan is gazdálkodnak, a megtermelt eredményt folyamatosan visszaforgatják, a meghatározó termékpályákon a nemzetközi versenyképességet megteremtve, lépésről lépésre haladnak előre.
- Ha az állam ezt a munkát segíteni tudja, azért köszönettel tartozunk - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. Megköszönte a technológiát szállító szlovén Riko cégnek a korrekt ajánlatot és együttműködést, a magyar tervezőknek és kivitelezőknek az alapos előkészítő munkát, és kollégáinak - különösen a magasraktári projektben kulcsszerepet vállaló Bederna Zoltánnak és Sárossy Gergelynek - a közreműködést, mely lehetővé tette, hogy az ütemtervet tartva halad a beruházás.
Erős Gábor, Esztergom-Dorog térségének országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy tudatos, célorientált építkezés-fejlődés jellemezte az elmúlt, immár több mint hét évtized során a Magyarországon és külföldön is elismert céget. Jó példa erre a mostani két beruházás, melyeket remélhetően újabbak követnek. Hozzátette, ehhez a béke és a nyugalom alapvetően fontos.
- Az utóbbi évek igen súlyos válságai bebizonyították - mondta beszédében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter -, hogy az élelmiszerellátás nemzetbiztonsági kérdés, ezért Magyarország a tanulságokat levonva nagyot lépett előre az önellátás képessége terén.
- A kormány arra törekszik, hogy lehetőleg a hazai termelők elégítsék ki a magyarországi igényeket. Ezért az elmúlt években 287 beruházáshoz mintegy 1400 milliárd forint támogatást adott, és ennek köszönhetően 9000 új munkahely jött létre. Stratégiai szereplő a Komárom-Esztergom vármegyei, magyar tulajdonú Gyermelyi Zrt., hiszen a tésztagyártásban és tojástermelésben első hazánkban, a malomipar egyik főszereplője, és működésével a környező települések gazdaságát és munkaerőpiaci viszonyait is alapvetően meghatározza.
- Az ENSZ friss jelentése szerint - emlékeztetett a tárcavezető - jelenleg nagyjából 750 millió ember éhezik világszerte, ami komoly visszalépést jelent. Ennek nyilván számos oka van, ezek közül kiemelkedő jelentőségűek - amit a saját bőrünkön is tapasztalunk - az időjárási szélsőségességek, de legalább ilyen súlyos az okok között a háborúk és politikai konfliktusok jelentette gazdasági válságok sorozata.
- Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaságnak mára nagyon fontos tartóoszlopává vált az élelmiszeripar, mely a koronavírus-járvány alatt is bizonyította ellenállóképességét, hiszen dacára a szállítási láncok fizikai megszakadásának, egyáltalán nem álltak elő ellátási zavarok Magyarországon.
- Sőt, az elmúlt években az élelmiszeripar nagyon komoly csúcsokat döntött meg. Túl azon, hogy ma már 140 ezren dolgoznak ebben az ágazatban, öt esztendő alatt a termelési értéke az élelmiszeriparnak megduplázódott, és a tavalyi esztendőben meghaladta a 6700 milliárd forintot. Ez a duplája az öt évvel ezelőtt mért értéknek - folytatta.
Végezetül pedig Komárom-Esztergom vármegye fejlődését méltatta, üdvözölve, hogy itt már az éves ipari termelés értéke meghaladta az 5000 milliárd forintot, ami tíz év alatt háromszoros bővülést jelent, ennek nyomán pedig a munkanélküliségi ráta a felére esett. Ebben annak is fontos szerepe volt, hogy a kormány az említett időintervallumban 141 nagyberuházáshoz adott támogatást a vármegyében, aminek nyomán összesen 2000 milliárd forintnyi beruházás jött létre.
A köszöntők után ifj. Tóth Béla vezérigazgató-helyettes és Káhn Norbert gyárlátogatásra hívta a vendégeket, majd ezt követően elhelyezték a negyedik magasraktár alapkövét.

Mórocz Károly
Fotók: gyermelyi.hu